Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási
Program Rekultiváció

Hírek

Októberre 83 lerakó rekultivációja vette kezdetét a Dél-Dunántúlon

2011-10-27

A régióban 89 településen párhuzamosan zajlanak a munkálatok a „Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Rekultiváció” elevezésű projekt keretein belül, melynek teljes költségvetése bruttó 6 848 121 712 Ft. A projekt, az Európai Unió 100 százalékos támogatását élvezi.

A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program Rekultiváció a térség 89 elavult, a környezetet erősen szennyező bezárt hulladéklerakóját érinti, melyből 59 lerakót együtemű rekultivációval rendeznek. Ebben az esetben a teljes rekultivációs rétegrend kialakításra kerül. Hat lerakót kétütemű rekultivációval rendeznek, azaz jelenleg egy átmeneti záróréteget alakítanak ki. 25 telep teljes felszámolásra kerül, vagyis a felszedett hulladékot szétválogatják, és rendeltetésüknek megfelelően utógondozzák. A munkálatok része olyan figyelőkutak kialakítása is, amelyek segítségével folyamatosan ellenőrizhető a környék ivóvíz minősége.

Kivitelezési munkák ütemezése

A munkálatokkal 2012 májusában végeznie kell a kivitelezőnek, így a munkavégzés a csapadékmentes és 0˚C körüli időszakban is folytatódni fog. Esős időjárás esetén a földmunka nem végezhető, illetve ha fagy, akkor az építés sem megoldható, hiszen a beépítendő anyagok térfogata számottevően ingadozik - a fagyott vagy kiengedett állapotnak megfelelően – így a beépítendő rétegek kubatúrája (a határoló falak és a tető által közbezárt tér) jelentősen változhat.

Az ütemezésről a kivitelező dönt, mely igen komoly logisztikát igényel. A kiviteli tervek, engedélyek mellett, az organizációs körülmények is lényeges szerepet játszanak az egyes telepek sorrendjének kijelölésében. A párhuzamos munkavégzésnél ügyelni kell a szállítási távolságokra, illetve az anyag- és gépmozgatás lehetőségére is.

A munkálatok várható ütemezését a mellékelt táblázat szemlélteti.

Lakossági érintettség

Kutatásunk szerint az érintett települések lakosai részéről pozitív a projekt fogadtatása, üdvözlik a változásokat. A munkálatok pozitív megítéléséhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy a hétköznapi rutint nem zavarja a munkavégzés, mivel jellemzően külterületen vannak a lerakók. Amit a lakosság érzékelhet, az mindössze a teherautók mozgása, illetve esetenként előfordulhat sárfelhordás az utakra, de azt a kivitelezők maradéktalanul eltakarítják maguk után.

A rekultiváció a lakosság érdekeit szolgálja mind esztétikai, mind környezetvédelmi szempontból. A rekultivált és a felszámolt hulladéklerakók esetében egyaránt megszűnik a közvetlen környezet szennyeződésének a lehetősége, így a talaj és az esetlegesen meglévő vízbázisok szennyeződésének esélye is. Az egyes lerakókat vagy szigetelik, vagy felszámolják, de mindkét esetben megszűnnek az esetlegesen meglévő kellemetlen szaghatások, valamint eltűnik a „szálló” szemét a környezetből. A rekultiváció befejezéseként humuszréteggel és növénytelepítéssel, elsősorban füvesítéssel kerül lezárásra a lerakó, így ismét a környezetbe illeszkedő, zöld felületet kapnak vissza a településeken élő lakók.

Munkavégzési folyamatok

Mind a helyben történő rekultivációval, mind a felszámolással rendezett lerakók esetében szükséges a kivitelezési munkák megkezdése előtt az irtási, valamint a bontási munkák elvégzése. A helyszín szükséges állapotának eléréséhez a helyben történő rekultiváció speciális munkái magukban foglalják a hulladék összetolását, áthalmozását és tömörítését, majd következhet a zárórétegek kialakítása, mely esetében megkülönbözetünk átmeneti záróréteget, illetve végleges záróréteget. A művelet az átmeneti záróréteg kialakításával kezdődik, melynek oka a hulladékban lévő szerves anyag további bomlásának elősegítése, süllyedésének nyomon követése, továbbá annak biztosítása, hogy a depóban kialakuló gázok ellenőrzött körülmények között távozzanak, elkerülve ezzel az esetleges öngyulladást vagy robbanást.

Az egyszerűsített átmeneti záróréteg alsó tagozata a kiegyenlítő, gázelvezető, szigetelőréteg, termőréteg kivételével a fedőréteg funkcióját látja el. A kiegyenlítő réteg a hulladék áthalmozása, alakítása és a felület tömörítése után készül, így biztosítva a hulladéktest finom tereprendezésével a megfelelő ágyazást a rákövetkező rétegnek. A kiegyenlítő rétegre következhet a tömörített agyag szigetelőréteg, geoszintetikus agyagréteg, vagy egyszerűsített záróréteg. A szigetelőréteg a tervezett formába hozott, kellően tömörített és kiegyenlítő réteggel ellátott hulladéktest meghatározó része, melynek funkciója a rekultivált lerakóra hulló csapadékvíz hulladéktestbe szivárgásának minimalizálása. A szigetelőréteg a rekultivált felszínen és a rézsűkőn megszakítás nélkül, illetve minimális átlapolással halad végig. A felső tagozat a füvesítésre alkalmas előkészítésen is átesett termőréteg funkcióját látja el. Az ideiglenes záró réteg kialakítása után kerülhet sor a végleges záróréteg készítésére, amikorra is a szerves anyagok bomlási fázisai befejeződnek.

Egyszerűsített rétegrend esetében a záróréteg funkcióját tekintve megegyezik a többrétegű fedőréteg legfelső talajrétegével, az egyetlen eltérés a rétegvastagság, amely a beszivárgást korlátozza. A szivárgó-szűrőréteg funkciója a fedőrétegen átszivárgó víz oldalirányú elvezetése a szigetelőréteg felszínén.

A fedőréteg funkciója az átszivárgó csapadékvíz minimalizálása, az alatta lévő rétegek védelme, a növényzet telepítéséhez szükséges megfelelő környezet és tápanyagok biztosítása. A természetes anyagú szigetelőréteg felett a szivárgó-szűrő réteg és a fedőréteg összvastagsága legalább 1 méter. A gyökérzáró réteg általában 20-30 cm vastagságú kötött talaj, míg az altalaj 50-70 cm vastagságú, kis humusztartalmú talaj.

A kétütemű rekultivációra kerülő lerakók esetén a gázok mérése hatósági előírás, melyet gázgyűjtő rendszerek kialakításával végeznek. A gázellenőrző kutak különböző mélységtartományokból is képesek az átmeneti időszak gázfejlődésének nyomon követésére, míg a gázkiszellőzőkl segítségével az együtemben, helyben rekultivációra kerülő lerakók gázelvezető funkcióját is ellátják.

A felszámolás specifikus munkálatai során a tereprendezést követően a hulladékokat felszedik, válogatják, valamint speciális járműveken elszállítják. A felszedésre kerülő hulladékot méret, térfogatsúly és egyéb fizikai tulajdonságok alapján megtervezett helyszíni válogatással különválasztják veszélyes hulladék, roncsautó, gumiabroncs, 1 méternél nagyobb építési törmelék, fémhulladék, elektromos készülék kategóriák szerint. Adott esetben a hulladék szedését víz alól is el kell végezni. A víztelenítés célja a szedett szilárd hulladék szállíthatóságának biztosítása a feladás helyén, hiszen a hulladék, szállítás közben csurgalékvizet sem az útburkolatra, sem a megközelítési útvonalon nem engedhet.

Mindkét rendezési típus esetében a munkálatok befejezéséhez elengedhetetlen egy humuszos termőréteg készítése és terítése, majd a növényesítés. A humuszréteget 30 cm vastagságban terítik le, aminek tartalmaznia kell a rákerülő vegetációs takaró eredéséhez szükséges tápanyagszükségletet. Nem tartalmazhat ellenben követ, növényeket, gyökereket, nehezen írtható gyomokat vagy azok részeit, illetőleg a növényi fejlődést gátló mérgező anyagokat. A növényesítés feladata a talajtakaró réteg megfogása, a terület erózió és defláció elleni védelme, valamint a terület tájba illesztése. A rekultivációval a terület lassanként visszanyeri eredeti funkcióját, a talaj mikroorganizmusokban gazdagodik, növény és állatpopulációk telepednek meg rajta. A növényesítés állhat füvesítésből, erdősítéséből, fásításból és cserjeültetésből.

A továbbiakban sor kerül talajvíz-figyelő kutak létesítésére, illetve vízelvezetési műtárgyak építésére. A talajvíz monitoringozása miatt a kutak létesítési munkái magukba foglalják a kútszerkezet kialakítását, a réteg- és kútképzést, valamint a próbatermeltetést. A kutak üzembehelyezését megelőzően az üledéket tisztítószivattyúzással, vagy iszapolóval eltávolítják, miközben minimálisan két hozam és vízszint értéket rögzítenek. Vízelvezetési műtárgyak tekintetében különbséget teszünk az övárkok, valamint a szikkasztó árkok között. A kivitelezési munkát minden esetben a csapadék vízgyűjtő és szikkasztó medencetér földtöltésével és leválasztásával kezdik, amit a hulladék depónia rendezése, a fedési munkák és az ahhoz csatlakozó műterep kialakításának építése követ.

A hulladéklerakók utógondozására monitoring rendszer üzemeltetése szükséges, mely magában foglalja a figyelőkutak használatát, a rendszeres gázmérést, valamint a karbantartási munkákat is.

Amennyiben további információra lenne szüksége, forduljon bizalommal a Ferling PR munkatársához, Farkasné Németh Krisztinához a 72/512-372-es telefonszámon vagy a nemeth.krisztina@ferling.hu címen.

Vissza a hírekhez

Hírlevél feliratkozás