Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási
Program Rekultiváció

Hírek

Halad a hulladéklerakók modernizációja

2012-02-24

Az ütemtervnek megfelelően a téli leállásig 23 településen már befejeződött, 58 helyszínen jelenleg is tart, 8 helyen pedig hamarosan megkezdődik a "Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program - Rekultiváció" elnevezésű projekt.

A rekultivációs folyamat meghatározó része a felszíni csapadékvíz elvezetése, így a helyben rekultivált lerakókra hulló csapadékvíz hulladéktestbe szivárgásának minimalizálása érdekében vízelvezetési rekultivációs rétegrendek kerülnek kialakításra. A rekultivációs munkák része egy monitoring rendszer kialakítása is, melynek során a talajvíz figyelésére a meglévő 30 mellé további 65 darab monitoringkutat telepítenek, azaz a rekultivációs munkálatok után sem hagyják magára a területet. A lerakó helyén a vízbázis monitorozása zajlik, valamint a gázkutakból vesznek mintákat az esetleges szennyezés kizárására.

A helyben rekultivációk során leggyakrabban alkalmazott rétegrend típusok felülről lefelé a következők:

  • A záróréteg felső része a füvesítésre alkalmas előkészítésen is átesett termőréteg funkcióját látja el.
  • A záróréteg alsó rétege a csapadékvíz átszivárgásának biztosítása mellett, fedőréteg funkciót lát el.
  • A szivárgóréteg (szivárgó-szűrőréteg) felelős a fedőrétegen átszivárgó víz oldalirányú elvezetéséért a szigetelőréteg felszínén.
  • A szigetelőréteg a helyben rekultiváció esetén a tervezett formába hozott, kellően tömörített, és kiegyenlítő réteggel is ellátott hulladéktest zárórétegsorának meghatározó része. Funkciója a rekultivált lerakóra hulló csapadékvíz hulladéktestbe szivárgásának minimalizálása.
  • A kiegyenlítő réteg feladata a hulladéktest finom tereprendezése a zárórétegek felületi esésének pontos beállítása, valamint a rákövetkező réteg megfelelő ágyazásának biztosítása.

Ezek a rétegek együttesen akadályozzák meg a csapadékvizek hulladéktestbe történő jutását, meggátolva ezzel a szennyezőanyagok kioldását a felszín alatti, illetve az élővizekbe. Nagyobb felületek esetében elvezető árkok, néha műtárgyak segítségével juttatják vissza az élővizekbe az olvadék- és csapadékvizeket. Minden olyan esetben, ahol sérülékeny vízbázis környezetében (de talajvízszint fölött) helyben rekultiváció kerül végrehajtásra, monitoring tevékenység keretén belül - hatósági előírás szerint - nyomon kell követni a vízminőségek alakulását, és mintákat kell szolgáltatni a hatóság felé. Így amennyiben kedvezőtlen hatások mutatkoznak, a megfelelő beavatkozások azonnal megtehetők.

Felszámolásos rekultivációnál, ahol sokszor talajvízben áll a hulladéktest, a hulladék elszállításra kerül, mivel nem maradhat a helyszínen a folyamatos környezetszennyező hatás megléte miatt. Azon hulladéklerakók esetében, ahol nemcsak a felülről érkező csapadék okozhatja a szennyező anyagok kimosódását, hanem a megemelkedő talajvíz is elérheti a hulladéktestet, ott a hulladék elszállításra, a lerakó pedig felszámolásra kerül.

A beavatkozásnak nem csak esztétikai szempontból van fontos szerepe, hisz a folyamat az egész térség életére hatással lesz. Megóvja az ivóvízbázist a felszíni szennyeződésektől, fokozza a környezet biodiverzitását azáltal, hogy növeli a védett élőlények életterét, miközben az emberi egészség-kockázatot is csökkenti. A térség idegenforgalmi adottságain túl - a környezeti változásoknak köszönhetően - a környező ingatlanok megítélése is javulhat. A projekt 4.997.889.570 Ft-os költségvetéssel rendelkezik és az Európai Unió 100%-os támogatásával valósul meg.

Amennyiben további információra lenne szüksége, forduljon bizalommal a Ferling PR munkatársához, Farkasné Németh Krisztinához a 72/512-372-es telefonszámon vagy a nemeth.krisztina@ferling.hu címen.

Vissza a hírekhez

Hírlevél feliratkozás